Kaptunk dokumentumot és másik oldalra került a gyűrű, de amúgy minden változatlan. Társadalmi státuszunkban következett be egyedül módosulás, a lelkünk nem szárnyal jobban, mint eddig. Mi attól érezzük jól magunkat, hogy együtt lehetünk, az pedig nem tegnap óta van. Az égi jel is menetrendszerint érkezett: egy szivárvány erősített meg hitünkben. Csinnadratta és különösebb zavarkeltés nem volt, a kenyeret és cirkuszt viszont megadtuk a közönségnek.
Akadtak mosolyra késztető momentumok jócskán a rövid, de annál mozgalmasabb eseményen. Bár a gyűrűhordozó tette a dolgát böcsülettel, a kis koszorúslány játéka elmaradt némi sértődés okán. A rózsából gerbera lett, az út hintéséből sziromzuhany. A meghívottak egy HÉV-megálló erejéig úgy tettek, mintha nem ünnepre gyűltek volna, az ünnepelt párral együtt. A nemesküvői torták 75%-a megmaradt, köszönhetően a remekül összeválogatott vendéglői menünek. (Azt a somlói galuskát például sokáig fogjuk még emlegetni.) Egy nagy tál maradék étel és egy fél torta még így is hazakerült az otthonmaradottaknak. A boldog pár pedig végre kiélheti torta iránt érzett olthatatlan imádatát, hiszen ketten osztoznak egy egészen.
Milyen érzés férjnek lenni, milyen érzés asszonnyal az oldalamon? Leginkább megnyugtató és biztonságot adó. Persze, ehhez úgy kéne ismerni az asszonyt, mint én. Olyannak látni, amilyennek én látom. Néha szeleburdinak, aki csak az én hangomra nyugszik, néha vérkomolynak, akin nem fog a humor. Gyerek még ő is, akárcsak én. Olyanok vagyunk, mint két pernahajder, akik cinkosan kacsintanak össze egy csíny után, majd mennek lemosni az olajfoltot a kabátjukról. Beleharapnak az almába, otthagyják az asztalon barnulni, pár óra múltán pedig sértődötten vágják a kukába és kérnek újat.
Jól döntöttem –e, nem bántam meg? A kérdést nemigen tudom most értelmezni. Miért gondolják úgy többen, hogy ennek automatikusan be kellene következnie valamikor? Ez nagyfokú rosszindulatra vall, amelynek nem szabad, hogy helye legyen. Ha szemernyi kétely is volna bennem, ha nem bíznénk magunkban külön-külön és együtt, nem lenne miről írnom.
Felkészültem a közös életre, elég erős vagyok? Ó, hogyha csak tizedannyit tudnátok, amiken mi keresztülmentünk, de aminek nagy része nem publikus, nem kérdeznétek ilyet. Szerencsés ember vagyok, hogy mellette lehetek olyan, amilyennek mindig is képzeltem magam…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
bonzi 2007.11.13. 22:48:30
nemtudom, mi rosszat tehettem, mivel sertettelek meg, hogy ennyit erdemlek. legalabb egy valasz e-mail az osszes elkuldott "helo hogyvagy" uzeneteimre, amit az utolso talalkozasunk ota irogattam. a freemailes cimedre. azokban mellekesen megemlithetted volna azt is, hogy megnosultel.
mellesleg gratulalok.
Mária csillag 2007.11.14. 15:41:19
Mi az: szeretni?
Ki az: kit egy életen át kell keresni?
Te vagy az kedves, az életem
lüktető szívdobbanása.
Komor hétköznap, záporos
szivárványfátyla...
Havas, zord hófúvás, csillanó
pehelykristálya...
Te vagy az kedves, ki egy röpke
pillantással örök mosolyt csalsz
ajkam zugába...
Mi az: szeretni?
Már tudom: Téged keresni!
S a boldogító "IGEN"-t veled
elrebegni...
A násznéppel a Fő téren sétálva
INFORMÁCIÓT osztogatni...
Zöld-fehér tömegközlekedési
eszközzel az étterem felé
zötyögni...
Ifjúpár ként az első ebédet elkölteni
Kezed fogva a díszes társaságot
figyelni.
-Ha ez nem elég, ha még több
bizonyosság kell...Ez a frigy a
Mennyben köttetett!!!-
Az Égiektől nászajándékba
SZIVÁRVÁNYT kapni...
Már nem kell tovább keresni- csak
veled boldogságban
megöregedni!!!
M.cs.
Sok boldogságot Kedveseim! A legjobb dolog, ami veletek történhetett: az, hogy egymásra találtatok. Boldogságotok legyen örök, mint a horizont- hol az ég és föld összeér!
Ja, ne is törődjetek az irigy, rosszindulatú egyénekkel. Ők nem a szerelemmel kötnek szövetséget, hanem az önsajnálat magányával.
Puszika nektek.... :)
bonzi 2007.11.18. 22:19:20
na isten aldasaval
Manbeast 2007.12.05. 17:06:59
vendég 2007.12.12. 00:35:50
miért van szüksége a szerzőnek egy emberre, aki itt megvédi? védje meg magát!(bár sztem nincs bántás, ami ellen védekeznie kéne, csak kérdések, amelyekre valaki feleletet vár)
mitnemertesz · http://mitnemertesz.blog.hu 2007.12.12. 07:15:25
Részünkről téma régen lezárva, sajnálom, hogy más ezen képes még ennyit meditálni, ahelyett, hogy mondjuk készülne a karácsonyra és inkább a szeretteive törődne. Mi ezt tesszük...
bonzi · http://bonzi.lorem.hu 2007.12.12. 13:50:27
Tényleg nem ér ennyit az egész. Én nem készülök a karácsonyra, én a vizsgáimra készülök. Van időm ilyenen meditálni, eltereli a figyelmem a nehéz tantárgyakról picit. De nem ezért írok ide. Azért, mert sajnálom, hogy a Gergő tulajdonképpen ignorálja azokat, akik régen szerették. Azért írom, hogy régen, mert mostmár biztosan van neki sok új barátja, akiktől szeretetet kap és akik büszkék rá. Érzésem szerint nem kíváncsi arra, hogy a régi barátai ugyanígy éreznek. Vajon miért van ez? Tudom, a közhelyek, hogy változnak a körülmények, az emberek, na de ennyire?
Rég el vagyok könyvelve pitiáner kis szarként, aki rágalmaz, mocskolódik más blogjában, úgyhogy nem akarok már hatni a blog írójára akit jól ismerek és az író feleségére, akit egyáltalán nem.
Ha lesz kedve a Gergőnek még (csak neki ajánlom, hiszen mint mondtam, őt ismerem) akkor látogasson el a blogomra, hamarosan összeszedem a gondolataimat ezzel kapcsolatban és leírom. Megér egy postot, mert a bátyámnak fogadtam. És azóta sem találtam olyan jó barátot, mint amilyen ő volt...
vendég 2007.12.12. 16:07:48
amúgy azért vagyok vendég, mert nem ismertek engem és nem tudom, h miért fontos a személyem...az a fontos, amit írok, nem? vagy ha megtudjátok, h a kovács pista írta, akkor máshogy álltok hozzá?
nem. na ugye. ha meg igen, akkor az az igazi primitívség.
nem azért jöttem ide, h nekiálljak veszekedni hülyeségekről, hanem csak közöltem a meglátásomat. ha ez is baj, akkor ne írj blogot, mert oda betévedhetnek idegenek és megmondhatják a véleményüket...(szólás szabadsága, tudod:))
és ha már a szeretetről esett szó:nem tudom, h miért nem látjátok, h bonzi szereti Gergőt és szeretetből írta azt, amit.(és nem értem miért estetek neki)
napos2600 · http://product404.hu 2007.12.12. 16:50:00
sok boldogságot kívánok neked és szeretteidnek! szerintem ami fontos, hogy nem csak az ünnepek alkalmával kívánom ezt, hanem minden napra!
szerintem bonzinak igazán reagálhatnál egy személyeset is, mondjuk nem itt a blog keretein belül, de nagyon nem akarok beleszólni, ez az én meglátásom. a béke, a szeretet mindenki kijár, neki is. tőled.
és mivel vagyok elég önző ahhoz, hogy beszéljek magamról (minden alkalommal, amikor csak lehetőségem adódik rá:D), szeretnék örülni annak, hogy elmúlt a születésem évfordulójának napja. muhaha, ugye hogy elfelejtetted?:P
Tibi 2007.12.13. 10:17:10
Mekinda 2007.12.16. 13:53:46
Nagyon sok boldogságot kívánok nektek tiszta szívből! Vigyázzatok egymásra.
A közelgő karácsony pedig teljen úgy ahogy szeretnétek.Szeretetben, meghitten boldogan.
Üdv.Melinda