HTML

Mitnemértesz???

"Ha egy kérdés megoldható, felesleges aggódni miatta. Ha nem lehet megoldani, az aggódás sem segít."

Friss topikok

2007.04.06. 19:44 mitnemertesz

2007. 04. 06., péntek - CSOKIJÉZUS UPDATE

     

Nem, nem, most itt nem a Norbi Update módszert húzom rá szegény Jézusra, és megyek bele a szentség tördelésébe. Nem. Hanem revidiálom a lentebb látható csak úgy foghegyről odavetett, nyilvánvalóan hibás gondolatmenet mentén mentett elmélkedésem.
Kezdjük tehát az elején, hogy mindenkinek világos legyen, mi is az én bajom (bajaim) ezzel a tárgykörrel…

Adott egy ünnep, jellemzően vallási, melynek jelképe(i) van(nak). Válasszuk most példának a Mikulás-mondakört. Miklós volt, aki volt, nem sejthette, hogy mit fog jelképezni alig kétezer év múltán. És lőn, manapság a gyermek megzavarodva tekintget körbe, midőn a Mikulás Télapóra mutat, és irreverzible. Miszerint ő az eredeti, nála eredetibb nincs is. Még az sem, akitől elindult ez az egész. Nem csoda hát, ha a naivitás eszeveszett gyorsasággal irtódik ki szerencsétlen gyerekből. Köp egyet balra, és megjegyzi: „Mit nekem Mikulás? Ki az ő nekem? Hogyan is hihetnék így benne?”

Így a Télapó, úgy a húsvéti nyuszi. Jó lenne, ha valaki elmesélné nekem, mi köze van szegény nyuszinak Jézushoz, de szegényes vallási ismereteim azt súgják: semmi. Mindenesetre így alakult, hogy a világ egyik fele Jézust várja, a másik a nyuszit. Ezzel nincs is semmi baj, kevés ennél liberálisabb vallási ünnepet ismerek. Viszont fontos felhívni a figyelmet egy aprócska tényre: ekkor nem Jézus hozza az ajándékot, mint karácsonykor, hanem a húsvéti nyuszi. Egyenesen tojást, akár csokiból is. Sőt, meglovagolva ezt a trendet, már nemcsak a tojását (sic!), hanem önnönmagát is képesek vagyunk csokifiguraként árusítani a már eléggé megzavarodott gyerekeknek. Csoda, hogy idővel a gyerekek butulnak? Hát milyen példát szolgáltatunk nekik?

Node tegyük túl magunkat ezen az egész gordiuszi őrületen, melyen nincs kard, mi rést bírna szúrni. Eljutunk végül a lent említett cikkhez, mely arról tudósít, hogy egy művész csokiból formázta meg a szentséges személyt. Felháborodás lett belőle persze, a nemiség kapcsán. Hogyan merészeli pőrén ábrázolni őt bárki is?

Kedves barátaim, ki itt a köpönyegforgató? Aki nem bírván elviselni a tisztaságot, farkasért kiált, avagy az, aki ábrázolni merészelte végre azt, ami nyilvánvaló volt eddig is. Jézus ember, sőt férfi, annak minden jellemzőjével együtt. Miért baj ez? Sőt! Isten is az ő képére teremtett minket, mindenünnen jóságos szakállas bácsi les vissza ránk. Akkor ő sincs híján az emberi jellemzőknek, hát ne lepődjünk meg.

A fricska itt a csokoládé, és érthető is így húsvét táján. Aki nem érti, sipákol, ahelyett hogy örülne: megint ingyen reklámot kapott. Ennél az lett volna már csak a nagyobb durranás, ha egy édességüzem gyártósort állít hadrendbe, kiszolgálni a sajátos igényeket. Akkor végre körbeér a farok, és mindenki boldog lesz: a gyermek, hogy csokijézust ehet; a püspök, hogy terjed a vallás, mint a veszedelem.

És Isten végre látá, hogy boldog az ő népe az ő nagy megelégedésére…

1 komment

Címkék: vallástan


A bejegyzés trackback címe:

https://mitnemertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr1255509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mária csillag 2007.04.11. 13:55:39

Miért a nyuszi hozza a tojást húsvétra?

Akkor kezdjük a közepétől-"in medias rest"-csak a móka kedvéért! :)

Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával Jézus és a taniványai a Peszach előestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztő nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az előírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy :
Peszch-görög,orosz
Pescua-spanyol
Páscua-portugál
Pasqua-olasz
Pl'ske-norvég
Pl'sk-svéd
Paste-román
Pészah-a húsvét héber neve= kikerülést,elkerülést jelent.

De több európai nyelven a tenton (norsze) Östra istennő ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster (német), Easter (angol). Az istennőt szimbolizálja a tojás és a nyuszi, ez utobbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol. Mióta világ a világ, az emberek örvendeztek és ünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy a "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is csinálták. Később az egyiptomiak is díszitették velük templomaikat tavasszal.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.(Oster az alvilág úrnője: ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.)

A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás szerint e napon ünnepelik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülést. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".

Húsvét napja az 1582-ből származü egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: márc. 22 és ápr. 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i.sz. 325-ben.)

Na, és most monja valaki, hogy: nem egy vallásos jellegű, szépirodalmi mű írányítja az életünket, pogány hiedelmeinkkel dísztive.
süti beállítások módosítása